Magyar Kultura: Szekely-Magyar Rovasiras, Neologia, Jelnyelv, a Magyar Konyvkiadas 20. Szazadi Tortenete, Magyarorszag M Veszete, M St (Hungarian Edition)

0 avg rating
( 0 ratings by Goodreads )
 
9781232888154: Magyar Kultura: Szekely-Magyar Rovasiras, Neologia, Jelnyelv, a Magyar Konyvkiadas 20. Szazadi Tortenete, Magyarorszag M Veszete, M St (Hungarian Edition)

Forrás: Wikipedia. Oldalak: 28. Fejezetek: Székely-magyar rovásírás, Neológia, Jelnyelv, A magyar könyvkiadás 20. századi története, Magyarország művészete, M Studio, Mafilm, Szövés, Győri legendák, Paprika Jancsi, Bákász, Stern Film Stúdió és Médiacentrum, A magyar kultúra napja, Prae, Magyar Kultúra Lovagja. Idézet: Az énlakai rovásfelirat (1668): „" A korszerű székely-magyar rovás abcA székely-magyar rovásírás (vagy székely írás vagy magyar rovásírás) jellemzője, hogy minden hangot külön-külön jellel jelöl. A székely-magyar rovás a magyar írások közé, másrészt a rovás íráscsaládba tartozik. Ezt az írást a kutatások szerint a magyarok azon csoportja használta, akiktől a székelyek származnak. A feliratokat leggyakrabban különböző anyagokba, például fába és kőbe karcolva lehet megtalálni. Eredete tisztázatlan, a korábban általánosan elfogadott, de sohasem igazolt álláspont szerint a türk írásból fejlődött ki; mára megfogalmazódott a magyar eredeztetés vagy az ókánaánita/föníciai írással való közvetlen kapcsolat feltételezése. Egyes vélemények szerint a székely-magyar rovás egy ősi szó-szótagoló írás, ez azonban nem igazolt. A székely-magyar rovás egyes vélemények szerint közvetve birodalmi arámi eredetű. Közvetlen elődje valószínűleg a nagyszentmiklósi kincsen is látható kárpát-medencei rovás, több székely-magyar rováskarakter viszont a kazáriai rovásból származik. Az írás neve a történelemben nagy változatosságot mutatott: székely betűk (15. századi nikolsburgi ábécé) Littere Siculorum), Szkíta ábécé (Rudimenta, 1598), a régi hun nyelv elemei (szintén a Rudimentában), régi székely ábécé (Kájoni, 1673), ősi hun betűk (Harsányi, 1678, Hickes, 1703), hun-székely ábécé (Bél, 1718), hun betűk (Hensel, 1730), hun-magyar írás (Fischer, 1889), de alapvetően mindig egy népnevet tartalmazó jelzős szerkezetként került meghatározásra. A jelzői népnevek között a hun, szkíta (szittya), székely, magyar a leggyakoribb. Megjegyzendő, h...

"synopsis" may belong to another edition of this title.

(No Available Copies)

Search Books:



Create a Want

If you know the book but cannot find it on AbeBooks, we can automatically search for it on your behalf as new inventory is added. If it is added to AbeBooks by one of our member booksellers, we will notify you!

Create a Want